Sátoraljaújhely

Általános
A város Észak-Magyarországon, a Zempléni hegyvidék, régi nevén Eperjes-Tokaj Érchegység északkeleti részében, a szlovák határ mentén fekszik. Három tájegységet köt össze: a Bodrogköz, a Hegyköz és a Hegyalja „kapuja”.
 

Bózsva

Bózsva község Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a Sátoraljaújhelyi kistérségben.

Fekvése

Miskolctól 84 kilométerre északkeletre, Sátoraljaújhelytől 20 km-re található.
 

Háromhuta

Háromhuta község Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, Miskolctól közúton kb. 70 kilométerre északkeletre.
 

Füzérkomlós

Füzérkomlós község Borsod-Abaúj-Zemplén megyében.

Fekvése
 

Füzérkajata

Füzérkajata egy község Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, Miskolctól közúton 93 kilométerre északkeletre.

Története
 

Erdőhorváti

Erdőhorváti község Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a Sárospataki kistérségben. Miskolctól kb. 70 km-re északkeletre, Sárospataktól 20 km-re nyugatra, a tokaj-hegyaljai borvidéken található.

A települést a tatárjárás után említik először, de már korábban is állt.
Az első írott adat 1353-ból való a településről, a pálosok ekkor építettek itt zárdát a Canonica Visitatio 1814. évi adatai szerint. E zárda romjai még a 15. században is láthatók voltak.
1398-ban Horváthyként említették, ekkor Debreő István és fiai voltak birtosai.
1647-ben I. Rákóczi György nejének, Lorántffy Zsuzsannának birtoka volt, ő kapott rá királyi adományt. A Rákóczi birtok elkobzása után a királyi kamaráé lett.
Később több birtokos váltotta itt egymást: herceg Bretzenheim, herceg Trautson, báró Beust, majd báró Beust Hedviga révén báró Waldbot Frigyes birtoka lett.
Erdőhorváti hajdani üveghutáinak nevét Óhuta és Középhuta nevű dűlői tartják fenn.
A településen a 2008-ban megvalósult Wifi-falu pályázat keretében 11 mély szegénységben élő család jutott ingyenes otthoni internethez. Az idelátogató vendégek napi egy órára szintén ingyen igénybe vehetik a wifiszolgáltatást.
 

Makkoshotyka

Makkoshotyka község Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a Sárospataki kistérségben. Miskolctól közúton kb. 80 km-re északkeletre, a tokaj-hegyaljai borvidéken található.

Története

A település a 12. század második felében jött létre. A tatárjárás idején már szőlőtermesztő vidék volt, mert feljegyzések szerint a tatárok elől a borospincékben kerestek menedéket a lakosok. 1262-ben V. István adományozta egy Hugka nevű vitéznek, az ő nevéből ered a „Hotyka” név.
Az 1945-ös földosztás előtt a Meczner család birtoka volt. Meczner Rudolf építtette a település felső részén található kastélyt és a kápolnát is. A másik kastélyt Meczner Tibor építtette, miután elveszítette Kassa környéki birtokait a trianoni békeszerződés miatt.
 

Nagyhuta

Nagyhuta (szlovákul Veľká Huta) község Borsod-Abaúj-Zemplén megyében. Miskolctól 92 kilométerre északkeletre található.

A település – a többi hutatelepüléshez hasonlóan – a 18. század óta létezik, a regéci uradalomhoz tartozott.

A településen áthalad az Országos Kéktúra.
 

Kishuta

Kishuta (szlovákul: Malá Huta) község Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, Miskolctól közúton kb. 90 kilométerre északkeletre.

Mint a hutákról elnevezett települések többsége, Kishuta is a 18. században jött létre szlovák nemzetiségű üveghuta-munkások településeként. Elsőként 1792-ben említik Nova Huta néven. Nevét a Sompatak mellett épült üveghutáról kapta.1863-ban Sompatak-Kishuta a neve, 1905 óta hivatalosan Kishuta.
Az itteni üveghuta és a település alapítása Bretzenheim herceg nevéhez és a regéci uradalomhoz fűződik. Az Abaúj és Zemplén vármegye határán lévő nagy erdők irtványain alakult ki a falu. Az első lakosok az üveghuta szlovák származású munkásai voltak.
 

Kovácsvágás

Kovácsvágás község Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, Miskolctól közúton kb. 100 kilométerre északkeletre.

A települést 1427-ben említik először, a füzéri várhoz tartozott és a Perényiek birtoka volt. Ahogy a falu neve (és a szomszédos Vágáshuta településé) mutatja, erdőirtványon jött létre. A török időkben elpusztult, csak a 18. század második felében települt be újra.
Lakói főleg favágással, szénégetéssel foglalkoztak.
 

Komlóska

Komlóska község Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, Miskolctól közúton kb. 70 kilométerre északkeletre.
 

Tolcsva

Tolcsva község Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a Sárospataki kistérségben, a Tokaj-hegyaljai borvidéken.

Tolcsva Magyarország északkeleti részén, Tokajhegyalja középső területén, a Bodrogba folyó Nagy-Tolcsva patak két oldalán fekszik, Szerencs és Sátoraljaújhely között, 25–25 km távolságra.
Öt hegyaljai szőlőtermelő településsel határos: északon és északnyugaton Erdőhorváti, keleten és délkeleten Sárazsadány, dél-délnyugaton Olaszliszka, nyugaton Erdőbénye, délen Vámosújfalu.
Földrajz [szerkesztés]

Domborzatának alapvető jellemvonásai:
a felszín gyenge függőleges tagozottsága
a magasabb (500 m-nél magasabb) hegységek hiánya
a tenger szintje felett 300 m-nél nem magasabb dombok
A talaj felszínét főleg jégkorszaki nyirok és humuszos talaj borítja, a település kiváló természeti, földrajzi adottságokkal rendelkezik, melyek fontos tényezői az eredményes szőlőművelésnek.
 

Erdőbénye

Erdőbénye község Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a Tokaji kistérségben. Miskolctól 58 km-re keletre, Sárospataktól nyugatra 22 km-re, a tokaj-hegyaljai borvidéken található. Kb. 20 km-re van Encs, Tokaj és Abaújszántó városoktól.

Erdőbénye két település egyesítéséből jött létre. Ez a két falu Alsó- és Felsőbénye, vagy Mező- és Egyházasbénye néven fordul elő régi dokumentumokban. Először 1404-ben említik. 1604-től a Rákócziak birtoka, ők építtették a kastélyt és az alatta lévő pincerendszert, ami Hegyalja egyik legnagyobb összefüggő pincerendszere.
1739-ben egy pestisjárvány majdnem teljesen kipusztította.
A 18. század végén nyílt posta első postamestere Kossuth Lajos nagyapja, Wéber András volt.
A község híres volt kádárairól, ők látták el hordókkal Tokaj-Hegyalját.
 

Telkibánya

Telkibánya község Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a Abaúj–Hegyközi kistérségben. Az Árpád-kori királyi bányák leghíresebbje található itt.

A falu Észak-Magyarországon, a Zempléni hegyvidék, régi nevén Eperjes-Tokaj Érchegység középső részében, a Hegyközben, a szlovák határ mentén fekszik.

A címer alakzata lekerekített pajzs, mely két mezőre oszlik. A pajzs alsó ívelt, zöld részén háromtornyú vár, melynek tornyai a pajzs többi részét betöltő kék mezőbe nyúlnak. A vár mindkét oldalán egy-egy díszegyenruhás bányász látható kalapáccsal, ékkel. A kék mező felső harmadában, jobb és bal oldalon negyvenöt fokos szögben döntött pajzs alakú címer, melyek hosszában osztottak. A mező jobb oldala Árpád-sávos, bal oldala kék alapon öt stilizált arany Anjou-liliomot ábrázol.
 

Füzérradvány

Füzérradvány község Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a Sátoraljaújhelyi kistérségben, Miskolctól közúton 89 km-re északkeletre, Sátoraljaújhelytől kb. 20 km-re található.
 

Füzér

Füzér község Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, Miskolctól közúton 95 kilométerre északkeletre.
Közigazgatási területén fekszik az ország legészakibb pontja.

1205 és 1209 között Bánk bán volt Abaúj vármegye ispánja, a falu is az ő birtoka volt. Füzér története szorosan egybekapcsolódik a füzéri váréval, ami egy vulkáni eredetű dombon áll. A vár egyik legkorábbi váraink egyike, a tatárjárás előtt épült, 1235-ben már állt. II. András megvásárolta a várat, innentől a hozzátatozó falvakkal együtt királyi birtok volt.
A vár és a hozzátartozó település a 16. századtól Perényi Imréé, majd a Báthoriaké, a Nádasdyaké, majd a Károlyiaké volt. 1526–1527-ben ebben a várban őrizték a magyar koronát.
A Rákóczi-szabadságharc után a település elnéptelenedett, de később újra benépesült.
A település fűzfákról kapta a nevét.
 

Hollóháza

Hollóháza porcelánjáról híres település Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a Sátoraljaújhelyi kistérségben.
 

Mikóháza

Mikóháza község Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, Miskolctól közúton kb. 100 kilométerre keletre.

A terület az őskor óta lakott. 1273-ban Kun Erzsébet királyné egy Mikó nevű emberének adományozta a területet. A lakók főként erdőgazdálkodásból éltek.
A törökök nem jutottak el Mikóházáig, ezért a település a törökök elől menekülőknek is menedéket nyújtott. A reformáció és ellenreformáció következményeként a falu lakossága vallásilag megosztott volt. 1769-ben épült fel az első templom.
A későbbi évszázadokban ruszin, német és zsidó telepesek érkeztek a településre.
A településen a 2008-ban megvalósult Wifi-falu pályázat keretében 9 mély szegénységben élő család jutott ingyenes otthoni internethez. Az idelátogató vendégek napi egy órára szintén ingyen igénybe vehetik a wifiszolgáltatást.
 

Károlyfalva

A Zempléni-hegység délkeleti lábánál fekszik, Sárospatak és Sátoraljaújhely között.
 

Rudabányácska

Rudabányácska (szlovákul: Banacka) egykori község, 1981 óta Sátoraljaújhelyhez tartozik, 1995-ben 365 lakossal, 153 lakóházzal, bennük 157 lakással.
 

Sárospatak

Sárospatak észak-magyarországi város Borsod-Abaúj-Zemplén megyében. Miskolctól kb. 70 kilométerre északkeletre fekszik, az Északi-középhegység lábánál, a Bodrog folyó mentén. Történelmi források gyakran csak Patakként emlegetik.

Története
Sárospatak már az őskorban is lakott volt. Az első feljegyzések szerint 904-ben vette hatalmába a környéket Alaptolma, Ketel vezér fia, s a gróf Cseszneky család őse. 1201-ben városi kiváltságokat kapott Imre királytól. A középkorban fontos kereskedelmi állomás (Lengyelország felé). Várát I. Endre király építtette. Itt született II. Endre király lánya, Szent Erzsébet.
Sárospatak Zsigmond királytól szabad királyi városi rangot kapott, Mátyás királytól pedig vásártartási jogot 1460-ban. 1575-ben nagy pestisjárvány pusztított a városban. 1531-ben megalapították a már legendássá vált Sárospataki Református Kollégiumot, ami az akkori Magyarország egyik legjelentősebb oktatási intézménye volt.