Füzérradvány

Füzérradvány község Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a Sátoraljaújhelyi kistérségben, Miskolctól közúton 89 km-re északkeletre, Sátoraljaújhelytől kb. 20 km-re található.

Története

Füzérradvány (Radvány) nevét 1262-ben említették először az oklevelekben Rodowan néven.
Radvány a pataki erdőispánsághoz tartozó királyi uradalom központja volt.
A radványi uradalom a Sárospatak feletti Makkoshotyka (Makramál) felett kezdődött a Radvány hegy és Radvány pataknál és Gönctől a mai Füzérradvány faluig terjedt, mint ez a füzéri uradalom 1270 évi határjárásából is látható.
1280 előtti oklevél szerint IV. László király Baksa nemzetségbeli Simon fia Tamás-nak adta a pataki ispánsághoz tartozó erdőóvók Radvány nevű földjét, és valószínűleg 1321-ben kerülhetett vissza Károly Róbert királyhoz, amikor Tamás fiai a pataki uradalommal együtt megkapták Borostyán várát és uradalmát. A 15.Századtól a Füzéry család birtokában volt.
A pápai tizedjegyzék szerint Radvány papja 1332-1333-ban 3 garas, 1334-ben 2 garas, 1335-ben 3 garas pápai tizedet fizetett.
Az 1910-es népszámláláskor Füzérradványnak 653 lakosa volt, ebből 637 magyar, 8 szlovák volt, melyből 333 római katolikus, 61 görög katolikus, 240 református volt.
A 20. század elején a település Abaúj-Torna vármegye Füzéri járásához tartozott.
A török időkben lakossága nagymértékben kipusztult, a 17. században a Károlyiak birtokába került, akik szlovákokkal és németekkel telepítették be. A Füzéry és a Bagossy család is rendelkezett itt birtokrésszel még a 19. században is.

Népcsoportok

A település lakosságának 88%-a magyar, 12%-a cigány nemzetiségűnek vallja magát.[2]

Nevezetességei

Károlyi-kastély
Arborétum a Kastély-kertben

Forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/Füzérradvány


Nagyobb térképre váltás

 

Időjárás előrejelzés