Sátoraljaújhely

Általános

A város Észak-Magyarországon, a Zempléni hegyvidék, régi nevén Eperjes-Tokaj Érchegység északkeleti részében, a szlovák határ mentén fekszik. Három tájegységet köt össze: a Bodrogköz, a Hegyköz és a Hegyalja „kapuja”.

 

Közlekedés

Sátoraljaújhely közvetlenül a szlovák határnál fekszik. A várost teljes egészében átszeli a 37. sz. főút, melynek a városon belül 2008-tól tehermentesítő szakasza is van. A teherforgalom csak ezt az utat használhatja városon belül.
A város autóbusz közlekedéséről a Borsod Volán gondoskodik. A vasútállomás közvetlen szomszédságában található az autóbuszállomás, ahonnan távolsági járatok indulnak Miskolc, Nyíregyháza, Debrecen városokba. Számos helyközi járat kiindulópontja az állomás, közlekednek autóbuszok a Hegyköz és Bodrogköz településeire. A helyi járatok Rudabányácska, Károlyfalva, Széphalom városrészekre közlekednek.
A városnak egy pályaudvara van. Innen csaknem óránként indulnak vonatok közvetlenül Szerencs, Miskolc és Budapest-Keleti irányába. Nem közlekedik személyszállító vonat Slovenské Nove Mesto (Szlovákújhely) felé.

 

Közigazgatás

A polgármesteri hivatal munkarendje:

Hétfő: 7.30 - 16.00 óra
Kedd: 7.30 - 16.00 óra
Szerda: 7.30 - 17.00 óra
Csütörtök: 7.30 - 16.00 óra
Péntek: 7.30 - 12.30 óra

A polgármesteri hivatal ügyfélfogadási rendje:

Minden páratlan hét hétfői napján 8.00 - 10.00 óra.

Az okmányiroda ügyfélfogadási rendje:

Hétfő: 8.00 - 12.00 óra, 13.00 - 15.30 óra
Kedd: 8.00 - 12.00 óra, 13.00 - 15.30 óra
Szerda: 8.00 - 12.00 óra, 13.00 - 16.30 óra
Csütörtök: Nincs ügyfélfogadás
Péntek: 8.00 - 12.00 óra.

Polgármester: Szamosvölgyi Péter
Tel.: 47/322-855, 47/525-108
E-mail: Ez az ímélcím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.
Fogadóórái: Minden páros hét hétfő 8.00 - 10.00


Alpolgármester: Dankó Dénes
Tel.: 47/525-106
E-mail: Ez az ímélcím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.
Fogadóórái: Minden páros hét hétfő 8.00 - 10.00

Jegyző: Fedorné dr. Fráter Zsófia
Tel.: 47/322-955, 47/525-109
E-mail: Ez az ímélcím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.
Fogadóórái: Minden szerdán 9.00 - 12.00 óra.

Aljegyző: Tóthné dr. Galambos Andrea
Tel.: 47/525-167
E-mail: Ez az ímélcím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

Belső ellenőrzési csoport:

Csoportvezető: Polányi Gáborné
Tel.: 47/525-126
Feladatai: Gazdálkodás belső ellenőrzése, intézmények pénzügyi ellenőrzése, belső ellenőrzési társulás feladatainak ellátása

Polgármesteri titkárság vezető: Stumpf Imréné
Tel.: 47/525-140
E-mail: Ez az ímélcím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

Városfejlesztési referens: Bartus István, Sinka Nikoletta
E-mail: Ez az ímélcím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.
E-mail2: Ez az ímélcím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

Informatikai szakreferens: Dankó János
Tel.: 47/525-107
E-mail: Ez az ímélcím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.
Feladatai: Számítástechnikai feladatok ellátása, számítógéppark működésének biztosítása.

Szervezési referens: Bakos Tóth Ildikó
Tel.: 47/525-116
E-mail: Ez az ímélcím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.
Feladataik: Képviselőtestület üléseinek adminisztratív előkészítése, jegyzőkönyveinek vezetése, rendeletek és határozatok nyilvántartása. Bizottsági anyagok nyilvántartása.

Polgármesteri titkárnő: Bernáth Eszter
Tel.: 47/525-108
E-mail: Ez az ímélcím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.
Feladatai: Postai küldemények bontása, polgármester ügyiratainak nyilvántartása.

Jegyzői titkárnő: Csigás-Butella Éva
Tel.: 47/525-109
Feladatai: Posta továbbítása az osztályok felé, iktatásra való előkészítés, jegyző ügyiratainak nyilvántartása.

Igazgatási osztály
Osztályvezető: Tóthné Dr. Galambos Andrea
Telefon: 47/525-167
E-mail: Ez az ímélcím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

Pénzügyi osztály
Osztályvezető: Radvánszki Edit
Telefon: 47/525-153
Email: Ez az ímélcím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.
Feladatkörök:
- költségvetéssel kapcsolatos feladatok
- adóhatósági feladatok
- egészségügyi alapellátás feladatai

Építéshatósági és Városüzemeltetési osztály
Osztályvezető: Matolcsy Péter
Telefon: 47/525-174
E-mail: Ez az ímélcím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.
Feladatkörök:
- közlekedés- környezetvédelmi hatósági feladatok
- építéshatósági tevékenység
- műszaki ellenőrzés
- ipar-, kereskedelem-, mezőgazdasági hatósági tevékenység
- felújítások, fejlesztések végrehajtása
- városgazdálkodási feladatok koordinálása
- munkaerő-gazdálkodás
- közcélú munka koordinálása

Oktatási Osztály
Osztályvezető: Dudás Gábor
Telefon: 47/525-113
E-mail: Ez az ímélcím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.
Feladatkörök:
- művelődési, oktatási, ifjúsági és sport
- valamint idegenforgalmi feladatok koordinálása

Szociális osztály
Osztályvezető: Bajzáthné Bekényi Zsuzsanna
Telefon: 47/525-144
E-mail: Ez az ímélcím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.
Feladatkörök:
- szociálpolitikai tevékenység
- gyámügy

Gyámhivatal
Hivatalvezető: Rajhárt Zoltán
Telefon: 47/525-154
E-mail: Ez az ímélcím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.
Feladatkörök:
- gyámhivatali feladatok

Vagyongazdálkodási osztály
Osztályvezető: Kaibás László
Telefon: 47/525-187
E-mail: Ez az ímélcím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.
Feladatkörök:
- lakásgazdálkodás
- nem lakás céljára szolgáló helyiségekkel való gazdálkodás és üzemeltetés
- önkormányzati tulajdon nyilvántartása, hasznosítás előkészítése

 

Története

Az első feljegyzések szerint 904-ben vette hatalmába a környéket Alaptolma, Ketel vezér fia, s a gróf Cseszneky család őse, majd az Aba nemzetség birtokába került. 1110-ben Könyves Kálmán az Apuliából ideköltözött Casertai Rátold grófnak adományozta a területet.
Saturhalma a tatárjáráskor elpusztult. A túlélők – mivel ezt a lakóhelyet a Bodrog és Ronyva gyakori áradásai is állandóan veszélyeztették – nem építették újjá. Az új település („nova –villa”) helyéül a Ronyva patak jobb partját választották, a Sátorhegy tövénél. Ennek az első írásos említése IV. Béla 1256-ban készült okiratában történik. A pálos rend ekkor telepedett le az akkor még különálló településnek számító Barátszeren, a város legrégebbi részén.

Újhely 1261-ben kapott városi rangot V. István ifjabb királytól. Ekkor épült a vára is. III. Endre városnak („civitas”) nevezte „Saturala Wyhel” alakban.
I. Lajos király 1351-ben a legyőzött litván fejedelem fiának, Koriatovics Tódor hercegnek adományozta, aki rutén telepesekkel népesítette be. A 13 – 14. század folyamán végig királyi, illetve királynői birtok volt. Luxemburgi Zsigmond 1429-ben Pálóczy György esztergomi érseket és fivéreit tette meg a vidék urává.
A Pálóczy és a Perényi család hosszú időn át versengett, sőt hadat is vezetett egymás ellen Újhely váráért és birtokáért. 1533-ra sikerült a Perényieknek a birtokokat irányításuk alá vonni, akik protestánsok lévén, a katolikus intézmények helyett protestáns iskolát alapítottak Patakon és Újhelyen is. Az újhelyi vár jelentősége a sárospataki várkastély árnyékában egyre inkább csökkent. 1558-ban a várat Telekessy Imre császári hadvezér leromboltatta.
A várost 1566-ban a törökök kirabolták és felgyújtották.

A katolikus templom és a Kossuth-szobor.
1567 és 1573 között kamarai birtok, 1573-tól a Dobó családé. 1605 és 1607 között Bocskai István hajdúi szállták meg, majd 1608-ban Lorántffy Mihály lányai örökölték.
A Rákócziak 1616-tól birtokolták házasság révén. Lorántffy Zsuzsanna 1660-ban bekövetkezett halála után menye, Báthory Zsófia és unokája, I. Rákóczi Ferenc örökölte. 1640-ben az Újhelyi Oremus szőlő présházában Sepsi Laczkó Máté páter készítette az első aszúbort.
1697-ben egy újhelyi országos vásáron pattant ki Tokaji Ferenc felkelése, amely egész Hegyalját forrongásba hozta és előfutára lett a Rákóczi vezette szabadságharcnak. II. Rákóczi Ferenc Újhely fejlesztésére rendszeresen adományokat adott, testőrei számára külön utcasort építtetett. A szatmári béke után az elkobzott Rákóczi-birtok részeként Trauthson, osztrák herceg birtokába, majd kamarai kezelésbe került. 1806-ban – a pataki uradalom részeként – Bretzenheim hercegé lett.
Kereskedelme a 18. században megtelepedett görög és zsidó kereskedők irányítása alatt fejlődött és túlnőtt a város határain. A század közepén Zemplén vármegye végleges székhelyéül jelölték ki.
A lakosságot 1739-ben pestis, 1831-ben kolera, 1834-ben földrengés, 1845-ben árvíz pusztította.


A városháza főhomlokzata.
A szabadságharc alatt 1849 januárjában fegyvergyár működött Újhelyen. A bukás után a város lakossága ellenzéki magatartást tanúsított.
1871-ben a Magyar Északkeleti Vasút megnyitotta Szerencs–Sátoraljaújhely vonalát. A vasútépítés idején a városban nagy izgalmakat keltett a pályaudvar elhelyezése, mert az építtető vasúttársaság és az állam az indóház helyét máshová javasolta, mint ahová az újhelyiek óhajtották. Sátoraljaújhelytől Ungvárig a vasút 1872-ben készült el.
Az infrastruktúra fejlesztése gyors ütemű volt: a városi villamos erőmű 1896-ban létesült, a vízvezeték és csatornahálózat kiépítése 1906-ban kezdődött.
1833-ban nyílt meg az első közkórház, majd 1890-ben a város vezetése új kórház építéséről döntött, melyet 1905-ben adtak át.
A kiegyezést követően pezsgő kulturális élet jellemezte a települést. A „Zemplén megyei Híradó” 1862-től, a „Zemplén” című hírlap 1870 és 1944 között jelent meg. Színház épült (1883), megalakult a Kazinczy-kör (1902), sportegyletek szerveződtek (1890), tornacsarnok, fürdő nyílt (1900).
Sátoraljaújhely a 18-19. században mezőváros volt, 1871-ben pedig, amikor a mezővárosi rang az egész országban megszűnt, nagyközséggé alakult. 1899-ben a település rendezett tanácsú várossá alakult, vállalva a nagyobb önállósággal járó többletterheket.
A Sátoraljaújhelyi Törvényszéki Palota és Fogház 1905-ben készült el Czigler Győző műépítész tervei alapján.
A cseh haderő 1919. április 30-án elfoglalta a várost. A Tanácsköztársaság katonai egységei június 6-án foglalták vissza. A csehek augusztus 13-án ismét bevonultak és egészen 1920 tavaszáig megszállva tartották a környéket.


Az új határ kettévágta a települést
Az I. világháborút lezáró trianoni békeszerződés következtében Újhely határvárossá lett. A város közel 2000 hektár területtel, egy iparteleppel, és egy vasútállomással lett szegényebb (az elcsatolt városrész az Újhely (Slovenské Nové Mesto) nevet kapta Csehszlovákiában).
A település a csonka Zemplén vármegye székhelye maradt, de elveszítette vasúti gócpont szerepét, kereskedelmi forgalma csökkent, gazdasági élete visszaesett. Lakossága a Szepes vármegyéből elmenekült magyar köztisztviselőkkel, hivatalnokokkal és azok családtagjaival gyarapodott.
A két világháború között a város fejlesztésére – bár történtek beruházások – a kormányzat összességében kevés erőt fordított. Az irredenta és revizionista mozgalom a város feletti hegyen Magyar Kálvária emlékművet állíttatott (1946-ban lerombolták, a rendszerváltást követően újjáépítették).
1924-ben Károlyi gróf kezdeményezésére megépült a város főútvonalán áthaladó kisvasút, amellyel a hegyközi Pálházától egészen Nyíregyházáig el lehetett jutni. A városon áthaladó szakaszt az 1980-as évek elején felszámolták.
1944. március 22-én a város börtönében fogva tartott politikai foglyok kitörtek. A német katonai segítséggel levert Sátoraljaújhelyi börtönlázadásnak 60 halálos áldozata volt.
1944 nyarán a városból több mint 4000 zsidó lakost deportáltak.
A negyedik és a második ukrán front egységei heves harcokat követően 1944. december 3-án űzték ki a német egységeket.
Sátoraljaújhely megyeszékhelyi rangját Zemplén vármegye megszűnésével, 1950-ben vesztette el.

Kultúra

Sátoraljaújhely kulturális szempontból az ország és a megye jelentős települései közé tartozik. Többek között itt élt és munkálkodott nyelvújítóként és főlevéltárnokként Kazinczy Ferenc, itt kezdte pályáját és itt tartotta első szónoklatát Kossuth Lajos.
Sátoraljaújhely továbbra is a megye egyik kulturális központja és a turisták számára is vonzó.

Látnivalók
- Sátoraljaújhely, Pálos-piarista templom és rendház
- Történelmi, 19. századi hangulatú belváros (Kossuth-tér)
- Kazinczy Ferenc Múzeum (Dózsa Gy. út 11.) és Kazinczy Ferenc Emlékcsarnok (Széphalom városrész)
- Waldbott-kastély (barokk stílusú)
- Barokk stílusú városháza, a korábbi megyeháza (Kossuth Lajos tér), benne 18-19. századi levéltár
- Későbarokk stílusú Szent István király római katolikus főplébániatemplom (Nagytemplom), végleges formájában Czigler Győző (és Dvorák Ede) tervei szerint, Waltherr Gida színes ólombetétes díszüvegablakaival, főoltárán Szent István király szobrával (Széchenyi tér)
- Az 1944-es Sátoraljaújhelyi börtönlázadás áldozatainak emlékműve, Hősök tere (Kerényi Jenő: A sassal viaskodó ifjú)
- Teitelbaum Mózes csodarabbi sírja, zarándokhely
- Magyar Kálvária emlékmű a Szár-hegyen
- Pálos-piarista templom és kolostor, Rákóczi-kápolna (Deák u. 12.)
- Törvényszéki palota és fogház (jelenleg: Sátoraljaújhelyi Fegyház és Börtön) [épült: Czigler Győző tervei alapján]
- Magas-hegyi libegő – Magyarország leghosszabb libegője
- Zenélő szökőkút (a Hősök tere mellett)
- Zempléni Magyarok Háza (a szökőkúttal szemben)
- Kelet-Közép Európa leghosszabb bobpályája
- Zemplén Kalandpark
- Mozdonybontó

Híres emberek
Itt született 1797. március 6-án Balásházy János mezőgazdasági író.
Itt született 1815-ben Engel József, szobrász.
Itt született 1817. február 19-én Kossuth Zsuzsanna, az 1848–49-es szabadságharcban a tábori kórházak főápolónője, Kossuth Lajos húga.
Itt született 1837. január 11-én Bunyitay Vince egyháztörténész, az MTA levelező tagja.
Itt született 1857. február 27-én Kalecsinszky Sándor (1857–1911) kémikus, geokémikus, az MTA tagja.
Itt született 1861. szeptember 3-án Takács Menyhért Ferenc OPraem, premontrei apát, jászói prépost-prelátus, a főrendiház tagja (1901–1918), az Országos Közoktatási Tanács alelnöke (1914).
Itt született 1887-ben Bokor Elemér, zoológus.
Itt született 1903. október 12-én Latabár Árpád színművész.
Itt született 1950. február 16-án Pethő Attila matematikus, egyetemi tanár, a matematikai tudományok kandidátusa (1981), doktora (1992), az MTA levelező tagja (2010).
Itt született 1957. június 20-án Takáts Tamás magyar rock- blues-énekes és gitáros.
Itt született 1980. január 16-án Vad Katalin (művésznevén Michelle Wild) pornószínésznő.
Itt halt meg 1924. május 29-én és itt van eltemetve Nemes Lampérth József festőművész.
Itt temették el 1689-ben az 1674. május 24-én vértanúhalált halt tiszteletreméltó Csepelényi György (OSPPE) pálos szerzetest.
Itt temették el az 1702. október 28-án szentség hírében elhunyt Benkovich Ágoston (OSPPE) váradi püspököt és leleszi prépostot (1681–1702), aki 1675 és 1681 között a pálos rend általános főnöke volt.
Itt temették el az 1948. augusztus 8-án elhunyt Madarász István kassai megyéspüspököt, rozsnyói és korábbi szatmári apostoli kormányzót, az Országos Katolikus Tanács korábbi elnökét, a Szent István Akadémia rendes tagját (1915).
Kossuth Lajos, itt végezte elemi iskoláit.
Andrássy Gyula, a város követe volt az országgyűlésben.
Kazinczy Ferenc 1806-tól haláláig Széphalmon élt, a levéltárban dolgozott
Itt született Kun Ádám BMX világbajnok 1985-ben

Városrészek

A városhoz tartozik 1981 óta Rudabányácska, Széphalom és 1985 óta Károlyfalva.
Széphalom községet a rudabányácskai bányászok alapították, először 1440-ban említik Kysbanya néven. Itt élt 1806-tól haláláig Kazinczy Ferenc. Az akkoriban Kisbányának, Kisbányácskának nevezett községet Kazinczy elnevezte el Széphalomnak, bár hivatalosan csak 1886-ban kapta meg a nevet. Itt található a Kazinczy emlékcsarnok, a kertben Kazinczy Ferenc sírja és a 2008-ban létrehozott Magyar Nyelv Múzeuma. Széphalomhoz 1940-ben hozzácsatolták Hosszúlázt, majd 1981-ben az egészet Sátoraljaújhelyhez.

Kapcsolódó fotógalériák: Sátoraljaújhely

Időjárás előrejelzés