Sárospatak

Sárospatak észak-magyarországi város Borsod-Abaúj-Zemplén megyében. Miskolctól kb. 70 kilométerre északkeletre fekszik, az Északi-középhegység lábánál, a Bodrog folyó mentén. Történelmi források gyakran csak Patakként emlegetik.

Története
Sárospatak már az őskorban is lakott volt. Az első feljegyzések szerint 904-ben vette hatalmába a környéket Alaptolma, Ketel vezér fia, s a gróf Cseszneky család őse. 1201-ben városi kiváltságokat kapott Imre királytól. A középkorban fontos kereskedelmi állomás (Lengyelország felé). Várát I. Endre király építtette. Itt született II. Endre király lánya, Szent Erzsébet.
Sárospatak Zsigmond királytól szabad királyi városi rangot kapott, Mátyás királytól pedig vásártartási jogot 1460-ban. 1575-ben nagy pestisjárvány pusztított a városban. 1531-ben megalapították a már legendássá vált Sárospataki Református Kollégiumot, ami az akkori Magyarország egyik legjelentősebb oktatási intézménye volt.


1650-től egy ideig itt tanított a haladó szellemű pedagógus, Comenius. Sárospatak másik jelentős intézménye, a tanítóképző főiskola ma az ő nevét viseli (Comenius Tanítóképző Főiskola, 2000-től a Miskolci Egyetem Comenius Tanítóképző Főiskolai Kara.)
Sárospatak várát több híres nemesi család is birtokolta, többek között a Dobó család (itt volt Balassi Bálint esküvője Dobó István lányával, Krisztinával), a Lorántffyak, majd a Rákóczi család. I. Rákóczi Györgynek itt ajánlották fel az erdélyi fejedelemséget.
A Rákóczi-szabadságharc viszontagságai nem kímélték a várost; hol a kurucok, hol a labancok birtokolták. 1708-ban itt tartották az utolsó kuruc országgyűlést. A város lakói aktív részt vállaltak az 1848–49-es forradalom és szabadságharcban is.
1871-ig mezőváros volt, ekkor mivel e rang az egész országban megszűnt, nagyközséggé alakult. A 20. század elejétől 1956-ig járási székhely volt. Várossá 1968-ban nyilvánították.
Napjainkban Sárospatak rangos iskolaváros, ugyanakkor hangulatos történelmi jellege miatt csábító turistacélpont.
Városrészek [szerkesztés]
A mai Sárospatak 1883-ban jött létre a két Bodrog-parti mezőváros, a jobbparti Sáros-Nagy-Patak és a balparti Sáros-Kis-Patak egyesülésével. 1911-ben csatolták hozzá Újpatakot (az egykori Józseffalvát), 1950-ben Bodroghalászt, 1965-ben pedig Végardót.

 

Népcsoportok
A település lakosságának 96%-a magyar, 3%-a cigány és 1%-a német nemzetiségűnek vallja magát.

Látnivalók
- A gótikus vártemplom barokk főoltára
- A vár belső udvara a Vöröstoronnyal
- A modern művelődési ház Makovecz Imre tervei alapján készült
- Rákóczi-vár (reneszánsz lakótorony, Perényi-loggia)
- Sárospataki Képtár
- Domján-ház - Kazinczy út 23.(Domján József festőművész festményekből és metszetekből álló gyűjteménye)
- Római Katolikus Egyházi Gyűjtemény
- Református Kollégium Tudományos Gyűjteményeinek Múzeuma
- Szinyei-ház
- Tengerszem – A tengerszem a településtől északra fekvő Megyer-hegy egykori malomkő bányája helyén alakult ki.
- Trinitárius kolostor
- Vártemplom és rotunda

Sárospatak Város Termálfürdő és Camping: A Termálfürdő 38 °C-os gyógyhatású termálvizével várja vendégeit. A víz jelentős ásványianyag tartalmú, kalcium-magnézium, nátrium-szulfátos, hidrogén karbonátos jellegű, fluoridos hévíz. Ízületi és érrendszeri megbetegedések utókezelésére javasolt.
A vár területén épült 17. századi kolostor a középkorban "nagy kőházként", majd gazdasági épületként működött. II. Rákóczi Ferenc 1693-ban adományozta a trinitárius rendnek. A rend feloszlatását követően szolgálati lakásokat és magtárat létesítettek benne. Jelenleg a Farkas Ferenc Művészeti Iskolaként működik.

Jezsuita kolostor
A Jezsuita Rend letelepedése Sárospatakon Rákóczi Györgyné Báthory Zsófia nevéhez kötődik, aki 1663-ban telepítette le őket a városban. A jezsuita rend számára iskolát és plébániát építtetett. A gótikus eredetű kolostort reneszánsz majd barokk stílusban átépítették. A Plébánia 1967-től a Római Katolikus Egyházi Gyűjtemény befogadó helye.

Ferences kolostor
A Ferences rendiek feltehetőleg 1261 előtt telepedtek le a település szélén, itt emelték a Boldogságos Szűz tiszteletére a kolostorukat. A kolostor építése három építési időszakhoz köthető, majd a 16. században nyomtalanul elpusztult. A kolostoregyüttes egykori alapfalait feltárták, mára azonban a visszatemetett alapok nem láthatóak.
Érdekességek [szerkesztés]

Érdekességek
A vár egyik kis szobácskájában a mennyezetet rózsák díszítik. Ebben a szobában tartották titkos megbeszéléseiket a Wesselényi-összeesküvés résztvevői. Latinul a „sub rosa” kifejezésnek két jelentése van: szó szerint: „a rózsa alatt”, átvitt értelemben: „titokban”.
Az ötszáz forintos bankjegyen a sárospataki vár található.

Híres emberek
•    Itt született 1207-ben Árpád-házi Szent Erzsébet, II. Endre és Gertrúd – a Bánk bán-féle összeesküvés áldozatául esett merániai királyné – házasságából
•    Itt hunyt el 1660. április 18-án Lorántffy Zsuzsanna, I. Rákóczi György erdélyi fejedelem felesége, Erdély nagyasszonya.
•    Itt élt és itt hunyt el Nyiry István (1776–1838) természettudós, matematikus, az MTA tagja, a Sárospataki Református Kollégium tanára.
•    Itt született 1845. április 28-án Láczay Szabó László jogász, szőlőbirtokos.
•    Itt született 1885. február 8-án Buza László nemzetközi jogász, egyetemi tanár, MTA-tag.
•    Itt született 1889. szeptember 16-án Kiss Árpád kémikus, az MTA tagja.
•    Itt született 1889. november 27-én Finkey József bányamérnök, az MTA tagja.
•    Itt született 1957. augusztus 5-én Stumpf István magyar jogász, politológus, egyetemi oktató, volt miniszter, alkotmánybíró.
•    Itt végezték ki Bezerédj Imre kuruc brigadérost.
•    Itt tanított 1650-1654. között Comenius.

Forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/Sárospatak


Nagyobb térképre váltás

Kapcsolódó fotógalériák: Sárospatak

 

Időjárás előrejelzés